Két madár

Messzi réten, bíbor réten,
túl az időn, túl a téren,
ringó füvek sűrűjében
két madár a bíbor réten.

Messzi térben, bíbor térben,
ringó füvek sűrűjében
zengő idő szűrőjében,
zengő idő vesztőjében.

Jobbról büszke sólyom reppen,
balról büszke páva rebben,
messzi réten, bíbor réten,
izzó tűzben, aranyfényben.

Büszke sólyom, messzi térben,
büszke páva, bíbor térben,
villámoknak metszetében,
világoknak szegletében.

Sólyom szárnya sötét ében,
páva tolla smaragdfényben,
Nap villan sólyom csőrében
Hold csillan páva szemében.

Messzi réten, bíbor réten
lélekhangok felzokognak,
messzi vérben, bíbor vérben
titkos utakról susognak.

Lépdelnek tüzes ösvényen
ringó füvek sűrűjében
arra lépnek mind a ketten,
összecsapnak, szívük retten.

Messzi térben, bíbor térben
végtelenben megfeszülnek,
teljességben gyönyörködnek,
kegyelemben éledeznek.

Szívük fájón összerezzen,
szemük parázs, szívük parázs,
gyönyörködnek gyötrelemben,
kínlódnak sajgó gyönyörben.

Büszke sólyom, büszke páva
kegyelemben felélednek,
teljességtől fellobognak,
szerelemtől ittasulnak. 

Messzi réten, bíbor réten,
jobbról büszke sólyom reppen
balról büszke páva rebben
izzó tűzben, aranyfényben.

Messzi, bíbor végtelenben,
túl az időn, túl a téren,
szívük fájón összerezzen,
halhatatlan szerelemben.

(Bombicz Mónika)