A "csirkévé" nevelt sas, aki megtanult repülni

Egyszer egy ember az erdőben sétálva talált egy fiatal sast. Hazavitte a tanyájára, ahol a madár hamarosan hozzászokott a csirkék ételéhez, és csirkeként is kezdett viselkedni. Egy napon egy természetbúvár aki átutazóban járt a környéken, megkérdezte a gazdát, hogy miért él egy sas a madarak királya egy tanyára bezárva a csirkékkel. – Mivel csirketáppal etettem és megtanítottam neki, hogy csirkeként éljen, soha nem tanult meg repülni – válaszolta a sas gazdája. – úgy viselkedik mint egy csirke, így ő már nem sas többé. – de azért csak sasszíve van, erősködött az idegen – biztos vagyok benne, hogy meg lehetne tanítani. Miután hosszasan beszélgettek erről, úgy határoztak, kiderítik mi is az igazság. A természetbúvár gyengéden a kezébe vette a sast. – Te az ég madara vagy és nem a föld teremtménye. Tárd ki a szárnyad és repülj – mondta a madárnak.

A sas azonban össze volt zavarodva, nem tudta kicsoda ő. Amikor meglátta a csirkéket falatozni, leugrott közéjük, hogy ismét velük lehessen. A természetbúvár nem csüggedt. Másnap felvitte a sast a ház tetejére – te sas vagy, tárd ki a szárnyad és repülj – mondta ismét a madárnak. De a sas félt ismeretlen önmagától és attól a világtól, ami várna rá. Így újra leugrott a csirkék közé.
A harmadik napon a természetbúvár korán felkelt és kivitte a sast a tanyáról egy magas hegy tetejére. Ott aztán magasan a feje fölé tartotta a madarak királyát – te sas vagy. Az ég és a föld is az otthonod. Tárd ki a szárnyad és repülj – mondta a madárnak.
A sas körülnézett, visszanézett a tanya felé, majd fel az égre. De még ekkor sem repült. Akkor az ember a nap felé emelte a madarat. A sas reszketni kezdett és lassan kitárta szárnyit. És végre nagyot vijjogva felrepült az égbe.
Lehet, hogy a sas néha ma is nosztalgiával gondol vissza a csirkékre, az is lehet, hogy néha meglátogatja a tanyát. De soha többé nem tért vissza csirke életet élni. Hiába nevelték csirkének, ő sas maradt.
A sashoz hasonlóan az emberek is képesek a bennük rejlő valódi lehetőségeknek megfelelően dönteni még akkor is, ha addigi életükben másnak gondolták magukat, mint amik valójában voltak.
forrás:Andi és Aletta

Bálványimádásról

 Íme, megint egy ütős írás Andrástól, ki lélekben testvérem!

 Ne csodálkozz, ha kiüt téged! Ha végig olvastad, gondolkozz el rajta!

Áldás!

Ne legyenek neked idegen isteneid! by Kalemandra Teremtészet Könyv Írója

Makk István: Gömbszimbolika (könnyen érthető magyarázat)

Képzeljük el, hogy a tengerparton állunk. Előttünk terül el a tenger, mérhetetlen víztükrével. Két egymással érintkező világot látunk: a levegő birodalmát és a víz birodalmát. Hasonlatunkban a levegő birodalma a szellemi sík, a víz birodalma a fizikai sík. A kettő, a szellemi sík és a fizikai sík a tengerszinttel élesen el van választva, de a tengerszint felületén egymással érintkezésben állnak. A hasonlat annyiban is találó, hogy a levegőben, vagyis a szellemi síkon - a test nélküli állapotban - a mozgás sokkal akadálytalanabb és nagyobb tereket tud a szellem áttekinteni 

A víztükör alatt, vagyis a fizikai létben a mozgási lehetőségek korlátozottak, mert óriási ellenállásba ütköznek, másrészt a látási viszonyok összehasonlíthatatlanul rosszabbak. Merüljünk mélyen a víz alá! Sűrű homály dereng. Amit látunk, a homály és fénytörés következtében torz és hamis! Így mozgásunk a víz alatt csak vánszorgás, magunk vonszolása.

Most emelkedjünk ki a vízből, a levegőbe! Látásunk egyszerre kitágul! Egy tekintettel messze tereket tudunk átfogni, mozgásunk szinte repülés a víz alatti vánszorgáshoz képest. Teljesen azonos az arány a fizikai testben való látás és mozgás és a szellemállapotban való látás és mozgás között. A víz és a levegő összehasonlítása a fizikai és szellemi síkkal minden szempontból helytálló, mert a fizikai törvények és állapotok nem egyebek, mint a szellemi törvényeknek és szellemállapotoknak a fizikai síkra való vetületei.

Képzeljük el a szellemeket, mint kisebb-nagyobb gömböket, amint a levegőben, azaz a szellemi síkon, szellemállapotban szállnak. A szellemibb, könnyebb fajsúlyú gömbök magasabb régiókba emelkednek. A nehezebb fajsúlyú, salakosabb gömbök a víz felületéről, a fizikai síkról alig bírnak magasabb régiókba emelkedni. Hogy ezt megtehessék, alá-alá kell merülniük salakosabb gömbfelületrészeikkel a vízbe, azaz testet kell ölteniük, hogy a nagyobb súrlódási ellenállás, a fizikai élet ütközései kilúgozhassák a salakos részeket!

Még egy szellemi valóságra mutat rá a fizikai törvény: a gömbök a szellemi síkon szállva, súlyosabb részükkel fordulnak lefelé. Ez egyszerű fizikai törvény! A fajsúly törvénye. Gondoljunk a „keljfeljancsi”-ra! Ezért lemerüléskor, azaz testetöltéskor, ezek a súlyosabb, tisztátalanabb részek fognak a fizikai síkba bemerülni, és mint emberi tulajdonságok megnyilvánulni. És ennek így kell lennie! Az ember negatív tulajdonságainak, hibáinak kell a fizikai élet ütközései következtében oldódniuk! Tehát a súlyos gömbök - szellemek - alámerülnek a vízbe - az anyagi létbe - azaz testet öltenek. Minél tisztátalanabb, súlyosabb a gömb, a fajsúlytörvény következtében annál mélyebbre merül. Minél tisztább a szellem, könnyebb a gömb, annál kevésbé merül az anyagba! Ez egyszerű fizikai törvény! Meggyőzően tükrözi a szellemi valóságot! A gömb vízbe - fizikai síkba - merült részét felfoghatjuk a testi tudatnak, vagy az emberi tudatnak! Míg a vízbe - a fizikai életbe - be nem merült gömbrész jelképezi a felsőbbrendű tudatot.  Megjegyezzük, hogy a szellemeknek a fizikai síkba való lemerülései - a testetöltések - sohasem önkényesen történnek, hanem mindig a védőszellemek - őrangyalok - vezérletével!

A testetöltéssel, a fizikai (emberi) életbe való leszületéssel lehetőséget kapunk a Kegyelemtől a tisztulásra; hibáink a fizikai élet ütközései során oldódnak. Ütközések! Fájdalmak és vélt sérelmek. Ezek figyelmeztetnek hibáinkra, melyek kéregként vesznek körül. Meg kell tanulnunk ezeket napi önvizsgálattal tudatosan felismerni. Csak ez után tudunk a hibarétegeink következetes lebontásával alkalmassá válni arra, hogy a mindeneket besugárzó Isteni Szeretet-, Bölcsesség- és Erőáramot egyre jobban befogadhassuk, abba bekapcsolódjunk és továbbsugározhassuk mások felé. Minél fényesebbé, szellemibbé válunk a szeretet törvényének betöltése által, annál inkább lehetővé válik.

"Istenek vagytok!" - mondja Krisztus. Engednünk kell, hogy ez az isteni fény érvényre juthasson bennünk bölcsességünk, szeretetünk és szellemi erőnk kiteljesedésével, az élő hit, élő alázat és élő remény által!

A FÖLD légköre

Az összes fizikai törvények, jelenségek - nem egyebek, mint a szellemi törvények fizikai síkra való vetületei. Ha helyesen nyomozunk, megtaláljuk minden fizikai jelenség szellemi megfelelőjét a szférákban. Kíséreljük meg ezt a Föld légkörével kapcsolatban! Mit tapasztalunk a Föld légkörénél? A legmélyebben fekvő levegőrétegek a legsűrűbbek, legtisztátalanabbak, a legszennyezettebbek! Minél magasabb régiókba emelkedünk, a levegő annál tisztábbá, ritkább állagúvá, anyagtalanabbá válik!  Az alsó, sűrű és szennyes levegőrétegekben viharok dúlnak!

Ha pedig a levegőben folyton emelkedünk, a szenny- és porviharok mind jobban elmaradnak, és egy bizonyos magasságon felül megszűnnek. Ezek az alsó, sűrűbb régiókból a magasabbakba emelkedni nem tudnak! A levegőnél tapasztalható jelenségek nem egyebek, mint a szellemvilág törvényeinek anyagi kicsapódásai a légkörben! Most hatoljunk be a rajz szellemi értelmébe! A szellemi sík az egymásba kapcsolódó vízszintes körök soraival különböző szférákra oszlik. Alulról felfelé haladva következik az l. 2. 3. 4. 5. 6. szféra. A szférák állaga alulról felfelé haladva - mind szellemibb, színük és tónusuk mind világosabb és éteribb.

Gondoljunk a légkör jelenségeire! Az alsó rétegek, az alsó szférák a legsűrűbbek, a legszennyezettebbek. Tehát mind magasabb régiókba emelkedve, a szférák világosabbá, diadalmasabbá, anyagtalanabbá válnak, - azonosan a légkörrel - hiszen a légkör jelenségei nem egyebek, mint az ugyanott lévő szellemállapotok anyagi kicsapódásai! Ott a légkörben, ahol vannak!

A legalsó szférában élő szellemlények látóköre szűk, korlátozott, szemléletük tisztátalan, sötét, zavaros. (legalsó sor). Ezen alacsonyrendű szellemlények a szféráikon végigszáguldó szellemi és fizikai viharok között élnek! És most fokozatosan emelkedjünk a szférákba! Itt a színek és tónusok - az érzésvilág, a szándékok és erők finomodásának megfelelően mind világosabbá, tisztábbá, magasabb rendűvé válnak. A körök nagyobbodása pedig szemlélteti, hogy a szellemek látóköre mind nagyobb távlatú lesz, és a legfelső szférában diadalmassá fokozódik! 

Minden szférának megvan a maga igazságrendszere, amely a szférába tartozó szellemek magatartására jellemző. A legalsó szférák képviselik az önzés, brutalitás, durva bűnök és szenvedélyek torz igazságrendszereit. Itt a bűnök és szenvedélyek szörnyű következményei viharzanak, és szenvedtetik a szellemeket.

Amint felfelé haladunk az egymás fölé következő szférákban, lépésről-lépésre veszítenek durvaságukból ezek a torz igazságrendszerek.

Végül, a legmagasabb szférákban, a krisztusi igazságok már mindent elárasztó fényben tündökölnek, és az összes alsóbb szférákat és az egész fizikai síkot szellemi fénnyel, világossággal, szeretettel árasztják el! Természetesen ebből a sugárzásból az alsóbb szférák - fokozatuk szerint - mind kevesebb szellemi fényt, világosságot, szeretetet fogadnak be magukba, mind jobban ködösítik, torzítják ezeket a magasabb rendű hatásokat önmagukban

 

Testetöltések

Az emberiség 94 %-a az alsó három szférából ölt testet. E három szférából - a továbbfejlődéshez - kötelező a testetöltés!

A 4. szférából - az emberiség 5 %-a ölt testet: átható lelkiismeret, spirituális jellem!

Az 5. szférából - 10 ezer ember közül - egy! Éber lelkiismeret, transzcendens jellem.

A 6. szférából - 100 ezer közül - egy! Élő lelkiismeret, apostoli jellem - akik a földi síkon névtelenül, vagy igen ritkán ismert névvel, mint Gandhi, Schweitzer Albert, Asszízi Szent Ferenc, Yogananda, Pater Pio, Teréz anya - önfeláldozó életükkel a mélyrebukott földi szellemlégió, az emberiség szellemi evolúcióját szolgálják!

 A és B vitája

Tehát, mi történik, amikor "A" és "B" vitatkoznak valamely problémáról? "A" nemhogy a 4. 5. 6. szférák magasrendű igazságait, de már a 3. szféra szellemesülő, tisztuló fogalmait sem lesz képes megértetni "B"-vel, mivel ezek egyszerűen nem léteznek "B" számára! "B" csak akkor lesz képes a magasrendű igazságokat megsejteni és felfogni, ha lénye (gömbje) szellemesül, nagyobbodik, és ezáltal felér egy magasabb szféra igazságrendszerébe és belenő. Így az élő valósággá válik a számára! Előbb semmiképp sem!

Ez az oka annak, hogy különböző szellemi fokozatú emberek vitái szellemi problémákról oly sok esetben eredménytelenek, sőt, céltalanok! Mert amíg az egyik ember részére abszolút valóság valamely magasabb szellemi igazságrendszer, - mert lénye, gömbje benne honol, - addig a másik ember részére ez a valóság nem létezik, mert semmiféle kapcsolata nincs vele! Lefokozott lénye, gömbje csak a legdurvább önzés, anyagiasság torz igazságrendszerében mozog! Csak ilyen valóság és realitás létezik számára és minden magasabbrendű szellemi gondolat irreális!

Ennek következtében közvetlenül szemlélhető az a szellemi törvény, hogy: minél magasabb fokozatú valaki és minél magasabb régiókba ér a felsőbb rendű énje, annál kisebb veszéllyel jár számára az okkult erőkkel való kapcsolat!

És minél alacsonyabb fokozatú valaki, annál zavarosabb hatásokat képes átvenni a szellemvilágból! Aki alacsonyabb indítékokból keres kapcsolatot a szellemvilággal, csak alacsonyrendű szellemi erőkkel kapcsolódhat össze!

Húsvét, 2015 (Tanítások)

 Az alábbi, csaknem 20 oldalas írást már húsvét előtt megkaptam András Testvéremtől. Egy kicsit gondolkoztam, feltegyem-e, hogy bárki el tudja olvasni, de aztán arra jutottam, hogy érdemes. Még ha csak százan is megnyitják, csak-csak akad 10 ember, aki végig olvassa, 5, aki ésszel megérti és EGY, aki testtudati szinten is átérzi az egésznek a jelentőségét .

Ezért az EGY EMBERÉRT mindenképpen megéri!

Készülj föl rá, hogy nem lesz könnyű menet! Minden mondatot ízlelgetni kell, akár többször is,  hogy átjárjon. Telefont, TV-t, rádiót és egyéb, zajkeltő eszközt kapcsold ki, tedd félre hétköznapi problémáidat, főleg sérelmeidet. 

Jó Utat!

HÚSVÉT 2015 by Kalemandra Teremtészet Könyv Írója

Vegyük le végre Krisztust a keresztről!

Nem én írtam, kaptam és adom tovább!


Drága Testvéreim! 

Most elsősorban keresztény testvéreimhez szeretnék szólni. Tudom, hogy sokan vannak közöttetek, akik őszinte Istenkeresők, és akik igaz hittel próbáljátok keresni az igazságot. Kérlek Titeket, akkor is olvassátok végig és elmélkedjetek rajta, ha elsőre meghökkentő, netán eretnekségnek ítélnétek. Kérlek Titeket, ne elégedjetek meg a készen kapott válaszokkal, hanem keressétek az Élő Isten hangját a lelketek mélyén! Legyen bátorságotok felismerni, hogy az így felfedezett igazság nem minden esetben egyezik az egyházak által közvetített tanításokkal, még kevésbe a gyakorlattal. Gyümölcseiről ismerni meg a fát. 

Nézzetek körül a környezetetekben! Hány ember él félelemben, szorongásban, még a magukat Jézus követőknek mondók között is, miközben mindannyian végtelen, szabad lelkek vagyunk, akik boldogságra vagyunk teremtve? Sokan vallják az egyház tanításai alapján, hogy Jézus megváltott minket, és közülük hányan vannak, akin ez látszik is. Hosszú évek óta meditálok a megváltás kérdésén. Arra jutottam, hogy Jézus nem úgy váltott meg minket, ahogy tanítják, hanem úgy, hogy kulcsot adott a kezünkbe, hogy megválthassuk magunkat. Önmagunkat megváltani nem csak egy lehetőség, hanem szent feladatunk az egész emberiség érdekében. Jézus Földi élete során saját példájával mutatta be, hogy hogyan. Ne becsüljük alá magunkat! Mindannyian képesek vagyunk rá, hiszen az Atya saját képmására teremtett minket, tehát ha Ő teremtő, mi is azok vagyunk! Nem kell lehajtott fejjel kullognunk, mint megvetett bűnös lelkeknek, hanem emelt fővel vállaljuk végre, hogy a teremtő Isten munkatársai vagyunk. 

A legfontosabb üzenet most, 2015 Húsvétja előtt, hogy VEGYÜK LE VÉGRE KRISZTUST A KERESZTRŐL!!! 

Jézus Krisztus megváltó műve a SZÜLETÉS –TANÍTÁS – KERESZTHALÁL – FELTÁMADÁS- MENNYBEMENETEL folyamatában látható át, aminek a keresztre-feszítés csak egyetlen állomása, halott állapota csak 3 napig tartott. A templomaink mégis tele vannak a kereszten vérző Krisztus ábrázolásával. Alig található néhány élő Jézust megjelenítő alkotás! A lakásainkban, az utak mentén, a nyakláncunkon is ott a kereszt. Jézus holttestét istenítjük??? Annak idején Jézust levették a keresztről, kősírba fektették, ott történt meg a feltámadás. Mi miért tartjuk Őt még mindig a kereszten??? Hogyan lesz így feltámadás??? 

Jóval azelőtt, hogy Szent István királyunk a római vallást államvallássá tette, az ősmagyarok sírjaiból tömegével kerültek elő olyan keresztek, aminek egyik oldalán a karját áldásra tartó élő Jézus, másik oldalán a Nagyboldogasszony látható. Ilyen kereszteket hordtak őseink a nyakukban. Nem lenne szabad úgy gondolnunk Jézus kereszthalálára, hogy ne lebegjen a szemünk előtt mindaz, amit az élő Jézus tanított nekünk halála előtt és után. Fektessük inkább arra a hangsúlyt, hogy megszületett értünk, hogy megmenthessen. Arra, hogy életében a feltétel nélküli önzetlen szeretetre tanított minket, aminek előfeltétele a megbocsájtás, (mindenkinek, önmagunknak is) hogy arra tanított minket, mindannyian testvérek vagyunk. És arra, hogy feltámadt a halálból, bemutatva, hogy halhatatlan lelkek vagyunk, akik földi testüket csak eszközként használják, mint egy „járművet”. Ezzel szemben nagyböjti időszakban a templomokban keresztutat járunk, és gyászos arccal emlékezünk a tragédiára. Majd a húsvéti körmeneten épp olyan gyászos arccal énekeljük, hogy „Krisztus feltámadott…” 

Félreértés ne essék, senkit nem szeretnék megbántani, és nem szeretnék ítélkezni senki fölött, nem ez a célom. Ezt tanították, ezt láttuk szüleinktől, nagyszüleinktől. Ezért nem vagyunk felelősek, de azért igen, hogy felismerve ezt, benne maradunk-e, vagy változtatunk. Ha a templomok falairól az oltárképekről nem is áll módunkban levenni a Jézust a keresztről, a szívünkben megtehetjük. Rehabilitáljuk Őt! Értsük meg valódi üzenetét, és tapasztaljuk meg, hogy az igazság szabaddá tesz. A szobánk faláról, a nyakunkból azonban levehetjük a kereszteket és a helyére tehetjük az Élő Jézust. Persze ezek csak külsőségek, önmagukban semmit sem érnek, ha nincs mögötte lelki, szellemi tartalom. De tudjuk az ősi bölcsességet: „Ahogy fent úgy lent, és amint kint úgy bent” MOST van itt az ideje annak a döntésnek, amit mindannyiunknak meg kell hozni: a szeretet erejéből akarunk-e élni szabad, boldog emberekként, vagy továbbra is félelemben, szorongásban? 

Drága Testvéreim! 2015 Húsvétja legyen végre igazi Húsvét! Amikor Nagypénteken Jézus perére és kivégzésére emlékezünk, azért lebegjen a szemünk előtt, hogy előre tudjuk, fel is fog támadni! Öltöztessük ünnepi díszbe a lelkünket, adjunk helyet benne az ÉLŐ, a feltámadott Jézusnak, hogy a Feltámadás valóban megtörténjen, mindannyiunk az újjászületése valóban végbemenjen. Mert akkor valóban megújul a Föld, ahogy Jézus ígérte. Ezt csak mi teremthetjük meg a szeretetünkkel! Teremtsünk végre együtt egy élhető világot, ahol mindenki jólétben, biztonságban, szeretetben élhet testvérként, származásra, vallásra, bőrszínre való tekintet nélkül. Áldott Húsvéti Ünnepet kívánok Mindannyiunknak!

Komlósi Ferenc

A lélek párhuzamos életei

Hallottunk már a párhuzamos világok elméletéről. Az időfizikusok szerint ezekből tizenhat létezik, ezeken kívül pedig a nem tér nem idő világa, ahonnan a térugrásos űrutazásokat lehet végezni. Ezeket a párhuzamos világokat szerintük úgy kell elképzelni, mint ahogy az aszinkron villanymotornak a tekercseiben való fáziseltolást. Minden tekercs valósága akkor nyilvánulhat meg, amikor a fázis éppen rá esik, eközben a többi tekercs valósága nem nyilvánul meg. Mivel a forgórész hatalmas sebességgel forog, minden tekercsben állandónak tűnik a valóság. Tehát ahány tekercs van az állórészben, annyi valóságszegmens létezik, csak nem egyszerre. Akárcsak a filmezésnél, amikor az egymás után vetített képek egy bizonyos sebességénél összeáll a kép, ugyanígy a tekercsekben a nagy rezgésfrekvencia miatt a valóságok minden tekercsben folyamatosnak tűnnek.

Átértelmezve a párhuzamos világokra, minden világ a többi vele párhuzamostól egy fáziseltolódásban létezik. Akik ezekben a világokban élnek, csak a saját világukat érzékelik, hacsak valami különös behatás nem okoz fáziseltolást nála. Ekkor átbillen a valósága egyikébe a párhuzamos világoknak. Hogy vissza tud-e jönni, az más kérdés, erre nem tudom a választ, de olvastam olyan "titkos" kormánykapcsolatokról, amelyek bizonyos nyitott dimenziókapukon fölvették a kapcsolatot valamelyik párhuzamos világgal.

Nem is ez volt a mondanivalóm fő célja, csak megemlítettem, hogy ne tévesszük össze a párhuzamos világokat a lélek párhuzamos életeivel. Tudjuk, hogy a lélek a szellem életereje, gondolati és érzelmi információs tározója. Mentál és asztrál tartalmakból tevődik össze. Állaga fluidikus, mint egy képlékeny felhő, melynek alakja és színei vannak. A legfantasztikusabb filmeket is túllépő képességei vannak. Bármilyen formát felvehet, akárhány részre oszthatja magát, elnyújtózhat egyik bolygótól a másikig, aztán más tetszés szerinti formát ölthet fel pillanatok alatt.

A Krisztus utáni korra, mely egész terjedelmében a végidők kora,- hiszen amikor a tanítványai megkérdezték Jézustól, mikor jön el a vég ideje, azt mondta nekik, hogy már megkezdődött, csak a tanítványok még nem tudják - jellemző a karmafelhalmozódás jelensége. Szóval, ha ezekben az időkben is csak egy testben születhetne le a lélek egyidőben, a rengeteg felhalmozott adósság törlesztési kényszere miatt nem tudna a végjátékra megfelelő eredményt elérni, így sokkal kevesebb szellem juthatna át a minősítési törvény rostáján. Ezért megadatott az emberiség számára az a kegyelmi lehetőség, hogy a lélek egyszerre hét részre is oszthatja magát és külön-külön inkarnálódhat, akár mind a hét része is azonos időben. Ha a duálszellemet vesszük tekintetbe, úgy elméletileg tizennégy párhuzamos testetöltés is elképzelhető.

Ezek a testetöltések természetesen nemcsak a Földön történhetnek, hanem az univerzum számtalan helyén, amelyek mindegyike, akárcsak a Föld egy-egy nevelőintézet vagy iskola. A lélekrészt a maga kijavítani való hibáival mindig oda küldi a Gondviselés ahol a legmegfelelőbbek a tanulási lehetőségek. Tehát ne gondoljuk, hogy számunkra a Föld az egyedüli játszótér. Az inkarnáció végén a lélekrész kiönti a zsákjának maradandó szellemi értékeit az összlélekbe. Az a hihetetlen rendezettség, ahogyan ez a folyamat lezajlik a szellemvilág áldozatos munkája révén, az előttünk örök rejtély marad.

(Karsay István)

Feminista antinőkről és igazi nőkről

Elmúlt a "nőnap", melyet annak idején feminista kezdeményezésre tettek  a naptárba, és mához két hétre, március 25-én itt van ősi ünnepünk, a Gyümölcsoltó Boldogasszony. Jómagam ez utóbbit tekintem az igazi nőnapnak, mert a termékenységről, az életről, születésről, a tavasz örömeiről szól. Boldogasszony Égi Anyánk szólít meg ilyenkor, hogy ideje végre a vadalmát, vackort beoltani valami igazán nemessel, hogy aztán a fanyar helyett táplálót, mézédeset teremjen a fa. Nemsokkal később "menyasszonyi" ruhába öltöznek a fák és a lelkek is, ha hagyjuk!

Vannak azonban olyan sérült lelkek, akik sohasem öltik fel ezt a "ruhát", mert mélységesen gyűlölik a férfinemet. Aki gyűlöl, az beteg, és a betegségnek bőven van kiváltó oka, külső is, de leginkább belső...

Az alábbi cikk átvétel a Fejér Szövetség honlapjáról. Minden szavával egyetértek, mert igaz!
 

Nőellenes feminizmus, avagy a nők tündérségéről

A média harsog a feministák igen gyakran ízléstelen és gusztustalan akcióitól. Ezek hallatán többször felmerült már női társaságban, hogy ezt ellensúlyozandó, antifeminista akciókat is lehetne szervezni, hogy megmutassuk a világnak, nemcsak azok az állítólagos „nők” léteznek, de egy másik fajtájuk is, akiknek célja, életről, vallásról, nőiségről való elképzelése nagyban eltér azon valójában szegény és elkeseredetten boldogtalan némberekétől.

Ez a radikális feminizmus ugyanis valójában nőellenes. Kislány-, hajadon- és anyaellenes. Ugyanis a kislánynak legszívesebben nem hagyná, hogy egészséges szemérmességét, ártatlanságát megőrizze, az ifjúnak, hogy harmonikus, a békés kapcsolathoz és a kölcsönös tisztelethez szükséges párkapcsolatot ápoljon, az anyának pedig nem engedné, hogy a gyermekeire annyi időt szánjon és törődést adjon, amennyit egy áldott anyai szív kíván.

Mert mondhatjuk úgy is, e világban a nők olyanok, mint a tündérek. Ahogy Madách Imre Az ember tragédiája című művének első színében hallhatjuk Évától:

„Én meg lugost csinálok, éppen ollyat,
Mint az előbbi, s így körénk varázsolom
A vesztett Édent.”

Ha jól megfigyelünk egy női arcot, olyan, mintha nem is emberi, hanem földöntúli, édeni arcot szemlélnék. Finom orr, sima bőr, akárha egy tündérleány volna. Egy darab az elfeledett Paradicsomból. Mondják is: „a szebbik nem”. Mert valami olyan szépséget kölcsönzött az égtől e nem, amely a másiknak nem velejárója. De nem csak kívülről, nem csak a női test szépsége vonatkozásában láthatjuk ezt beigazoltnak. Hanem mi, nők, ha felidézzük azokat a pillanatokat, amikor igazán kiegyensúlyozottan, nyugodt, biztonságos boldogságban éreztük magunkat, azt láthatjuk, hogy ezen pillanatokban, egy-egy dicsérő szó, a kétkezi művészi alkotásban való elmerülés, vagy egyszerűen egy igazi, habos fürdés, vagy hajmosás, hajfésülgetés következtében mintha valami mesébe kerültünk volna át, ahol a világ még romlatlan, a madarak szerelmes dalt csicseregnek, virágillat leng mindenütt, mi pedig a tündér vagyunk, akinek minden mozdulata kecses, minden szava mézzel teljes, mégis habkönnyű, és minden lépte olyan ívű, akár a tánclépések a harmatos virágszirmokon.

És ez az a belső tündériség, ami a lehető legtávolabb áll az elvetemült feminizmus leplezetlen fekete hollóbanyáinak károgásától és szellemidéző, bűbájoló körtáncuktól. Nem azért nem kérünk a feminizmusból, mert nem akarnánk tanulni, vagy akár dolgozni, hanem mert egy ilyen tündérgyilkos magatartást folytat a világban, és mi, akik tudjuk, hogy valójában „álruhás” tündérek vagyunk, nem kérünk saját, boldog tündérségünk megrontásából és a világból való kiirtásából.

Boór Bernadett, 2015. 03. 2. 11:42