Most itt az idő, hogy olvassátok, hisz aktualitását sosem veszti!
"Az erkölcsöket tanítják az iskolában, de nem magyarázzák meg. Az alázatosság is olyan erkölcs, amelyet könnyű félreérteni.
A mi éleviszonyainkban az alázatosság nem azt jelenti, hogy hajtsuk a nyakunkat bárki lába elé. No bizony hamar ráhágnának!
A ti alázatosságtok csak az emberszeretetben nyilvánuljon. Ne nézzetek el senki feje fölött, ne kukorékoljatok senkinek a szeme közé. Minden embernek egyforma joga van a föld hátán járni, a levegőt színi, az Istent apánknak szólítani.
Ne lássátok senkin az olcsó ruhát. Mert nem a ruha az ember.
És ne beszéljetek senkivel olyan hangon, mint az őrmesterek szoktak a bakákkal. De ti se engedjetek ezen a hangon beszélni magatoknak. Ha olyan a helyzet, hogy nem lehet ellene tenni, magatokban kiáltsátok háromszor:
- Szamár! Szamár! Szamár!
A gyönge értelmű embert erről ismerhetitek meg:
Nem különbözteti meg: ki hajlong a tisztességének és ki hajlong az erszényének.
A kereskedő rá tud tukmálni olyasmit, amit megvenni nem akar.
Nem tud megszabadulni az olyan asszonytól, aki őt gyötri.
Gyermekét a maga akaratára engedi.
Sohse gondol, hogy valamikor meghal.
A dicséretet készpénzül fogadja.
Szük cipőben jár.
Pazarol.
Szavajárása:
- Nem bánom.
Ha nem vagytok gőgösek, eléggé alázatosak vagytok. A bibliai alázatosság is csak emberbecsülés. Jézus megmosta a tanítványok lábát, de büszkén állott meg Heródes előtt s nem érdemesítette feleletre.
Az élet küzdelmeihez kemény nyak kell. Aki giliszta módjára csúszkál az emberek között, minduntalan rátaposnak.
Mindenkivel úgy beszéljetek, mintha egyenlő rangúak volnátok, - mindaddig, míg meg nem tudjátok, hogy feljebb áll-e vagy lejjebb - tökéletességben.
Merthogy, valaki méltóságos vagy excellenciás, az csak a butáknak imponál és a zsebileg érdekelteknek.
A görbehátú alázatosság mindig kellemetlen látvány volt nekem. Éreztem, hogy van benne valami nem-igaz és nem emberi.
A kevélység és alázatosság fogalma a leghomályosabb helyen van elrakva képzetünk kamrájában.
A legtöbb ember össze is véti a gőg és a szolgaiság fogalmával.
A krisztusi alázatosság értelme távol áll a lakáj fogalomtól. Hiszen Krisztus egyenlőséget prédikált s nem az egyenlőség vonala alá akarta görbíteni a nyakakat, csak a testmagasság vonalához, aki feljebb tartja annál.
Ne hajlongjatok senkinek csupán azért, mivel ő gazdagabb - engedjétek át a hajlongást a szolgáknak és a szolgalelkűeknek. Hajoljatok meg azonban az olyan embernek, ha szegény is, ha rongyos is, akinek a tettei előtt meghajolhattok.
Aranygallérnak, méltóságos címnek meg ne hajolj, - csak, - angyali szívnek.
Sajnos hogy a középiskolás nevelés nemigen fejleszt más karaktert csak az alázatosat. A kegyes tanítások kiszedik a csontot az emberből
és puhánnyá változtatják. Az ilyen ember értéktelen.
Sohse láttam alázatoskodó, hajlongó, kezét dörzsölő embert igaznak és értékesnek.
Aki úgy jelenik meg előttetek, hogy minden szava egy-egy lelki térdhajlítás, az ilyen ember vagy álnok, vagy lelki nyomorék.
Vigyázzatok, ha erőtlenséget éreztek valaki előtt. Ilyenkor vagy éhesek vagytok vagy az elmétek fáradt. Ilyenkor hívjátok segítségül a szent Energiát, vagy érezzétek az én kezem érintését a vállatokon:
- Feszítsd ki a melledet fiam! Hiszen ember vagy, nem kutya!"
Veress Andrea Hajnalka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése