Fényrobbanás!

A 999 jegyében, a Teremtés alkímiája, avagy a 9 szám titka. 

A harmadik 9, vagyis szeptember 27 előtt egy nappal érkező és ma teljessé váló megértés. Melyik az az egyjegyű szám melyet ha egy másik egyjegyű számhoz hozzáadunk, akkor számjegyeik összege mindig az eredeti számot adja? Egy ilyen létezik, a 9. Istenből, csakis Isteni vagyis tökéletes születhet. Isten gondolataként létbe lépő minden szellemmel bíró teremtmény száma 9. Mindegyik egyként bír a két pólusú Teremtői pár mind a 7 tulajdonságával. Ugyan mindenki 9, de még sincs két egyforma 9-es. Miért? Mert a teremtmények mindegyiknél más és más a lényüket alkotó 9 számjegy egymáshoz való aránya, mely így biztosítja egyediségüket, meghatározza egyedi személyiségjegyeiket. Az ÉGI IGÉ-ből vagyis Teremtő Istenünkből származó Egyedi Gondolat Útja a Teremtésben, melyet az alábbi kis táblázat segítségével próbálunk bemutatni.

Az Égi Ige, vagyis Isten Egyedi Gondolatának útja a Teremtésben

Az Élet maga a mozgás. Minden, ami ÉL, mozog. Minden mozgás változással jár, mert a „kereket” nem lehet megállítani.  Aki elfogadja a Teremtő Fényét az mind fényesebbé válva növekszik, tágul, aki megtagadja azt, az mind sötétebbé válva szűkül, zsugorodik. A folyamatban mozgalmas és pihentető időszakok váltják egymást, megállás viszont nincs, mert nem lehet, mert az Élet él és élni akar…….

Minden kezdetet egy vég előz meg. Minden születést egy halál. Aki testbe megszületik, az meghal a szellemvilág felé, aki testben meghal, az megszületik a szellemvilág számára. Ezért a halál-születés, születés-halál a két világ közötti átlépő kapu, kétirányú, oda-vissza forgalommal.

Sólyomfi Nagy Zoltán a „Halálban születek” dalában ezt tökéletes pontossággal örökíti meg.

Halálban születek,                        Keletről jön a Fény,       

Születve meghalok,                      Nyugaton megpihen,

Egyszerre kigyúlnak,                    Minden lét elmúlik,

Kihunynak csillagok.                     S nem múlik semmi sem.

Mindezt egy „kiskör” vagyis egy földi nap alatt is átéljük. Napkeltétől napnyugtáig az anyagi világban vagyunk tudatosak, abban teremtünk, míg éjjel ha alszunk, akkor a szellemvilág álomdimenziójában ténykedünk.

Induláskor – ugyan egyre fokozódó fényerővel - de mindig 9-ként indulunk. A cél is mindig azonos, a 90 elérése, vagyis a még több fényerő megszerzése. Ehhez a tökéletes kör, vagyis 9*9=81 tapasztalatát kell megszereznünk. „Amint kicsiben, úgy nagyban” elv szerint mindez igaz egy testetöltésre, miként igaz akár egy eonra, világévre is. A folyamat előtt megnézzük hol tartunk, és meghatározzuk, hogy az adott ciklus végére mit szeretnénk elérni. Attól kezdve a folyamat mindig azonos. A felkészülés után lehetőséget kapunk, megszületünk, mellyel befejeződik az adott létciklus első nagy állomása, mely amolyan 0. állapot. Most kezdődik az igazi munka mely a célként kitűzött erejű és nagyságú 9-es megszerzésére irányul. Mi tehát a 9-es? Maga az Isteni Fény. Isten Fényének befogadása nem történhet meg egy lépésben. Miért?  A rész egyszerre képtelen az egészet elhordozni, mivel a teljesség rázúduló Fényereje menthetetlenül szétégetné.  Emiatt a szellem a Teremtőből áradó Fényt egy a benne meglévő prizma segítségével részekre – a szivárvány színeire - bontja. A prizmát képzeljétek úgy, mint egy 7 lukkal rendelkező szűrőt melyen 6 egyforma, egy viszont sokkal nagyobb, mint a többi. Rajta keresztül áramlik be a teljes Fénytartomány, melynek egyik színe sokkal hangsúlyosabb, mint a többi. A szellem a prizmát saját céljának megfelelően „beállíthatja”, változtathatja. Adott testetöltés során mindig a kiválasztott színt kell tökéletesen magunkba fogadnunk. Addig nem léphetünk tovább, amíg a „részfény” nem a miénk. Fényerő nagyságától – vagyis a feladat nehézségétől - függően annak elsajátítására kapott idő lehet több, vagy kevesebb (egy vagy több földi élet, vagy akár egy életen belül egy életszakasz). Sikertelenség esetén lehetőség van a javításra, viszont az ismétlések száma nem végtelen (bocsánat, Urunk ugyan hosszantűrő, de nem hülye). Aki a megadott idő alatt nem tudta, az nem is akarta a leckét megtanulni. Attól kezdve viszont viselnie kell megátalkodottságának minden következményét. A 7 fény, a 7 tulajdonság, vagyis a 81 elérése esetén mindezek meglétéről az utolsó vagyis a 9. szakaszban adunk bizonyságot. Ez mindennek nevezhető csak nyugodtnak és pihentetőnek nem. A teljes Fényerő mágnesként vonzza azokat, akik saját jogon nem tudják, vagy nem akarják azt megszerezni. A Fény és Sötét egymást kizáró fogalmak, így az ütközés, a harc az életünk teljesen természetes kísérő jelenségévé válik. Ha képesek vagyunk a hátráltató, visszahúzó Erővel megbirkózni, sikeres vizsgát tettünk, elértük célunk a 90-et. Kezdődhet egy újabb ciklus.

A folyamatban ugyan külön szakaszként jelöltük a kezdeti illetve végpontot mely így nem egészen igaz. Ezek tulajdonképpen a történésben részt vevő személyt jelölik, tehát azt, AKI megél. A fennmaradó 7 rész mutatja azt AMI-t megél. Amikor a szellem nincs testben akkor az asztrálvilág, saját belső fényének megfelelő, fényerősségű pontján tartózkodik. A magasabb fényerőt magukénak tudható, tehát fényesebb szellemek kellemes, míg az erősen besötétült szellemek igen szenvedtető körülmények között.  Az elhelyezkedésről a Törvény gondoskodik, melyet nem lehet kijátszani. Ott nincs mutyi, kenőpénz, protekció miegymás……. Ott az Isteni Rend uralkodik. A három világ (Felső vagy mennyország, Középső vagy köztes világ, Alsó amit pokolként ismerünk) mindegyike 7 fénykörből (régebbi neve szféra), azon belül fénykörönként 7 fényívből (régebbi neve dimenzió) áll. A legalsó világ legalsó pontjából indulva ezek egyre táguló körökben helyezkednek el. És ha itt akár a csigavonal, akár a Fibonacci-spirál jut eszetekbe az nem véletlen! Mindezt térben megjelenítve egy spirális vonal mentén folyamatosan emelkedő és táguló térképzetet kapunk, melyen szándék szerint mindkét irányban haladhatunk. Magyar ember Útja, vállalásának megfelelően, mindig a Fény felé irányul! A mostani 999 jegyében – Áldott Égi Anyánktól - hatalmas erejű és tisztaságú Isteni Fény érkezett és érkezik. Előzetesen, köszönhetően az idei év csapadékos időjárásának, érkező víz tisztította, elmosta a korábban fellazított üledéket (fizikai, lelki, szellemi szinteken egyaránt). Megtisztulván egyre többen egyre többet vagyunk képesek befogadni az Ég Kegyelmi Erejéből. Segítséget kaptunk, mivel hamarosan elérkezünk egy nagy ciklus zárásához, mely jelentős próbatétel elé állít mindenkit. Akikhez eljut az írás, azok többsége, abban igen nagy szerepet kaphat. Már most összegző életet élünk, igen komoly vállalással, igen komoly számadási kötelemmel. Nem mindegy tehát hogyan éljük meg a MAGYAR-ságunkat, mely helyes volta igencsak megkönnyítheti, míg a helytelen, igencsak nehézzé teheti a Holnapot, vagyis az új ciklus kezdetét! A megértés lejegyzése is nagyon sok ember, nagyon komoly, nagyon nehéz és felelősségteljes munkájának KÖZÖS EREDMÉNYE!!!!!! Mindenki beletette a maga részét, ettől kezdve a lejegyző személye lényegtelen…..Áldás minden Magyar érzelmű emberre!

(Cseh András)

Élet él az anyagban is!

Részlet "Az utolsó óra munkásai" című kötetből

Ma már az emberi tudomány is eljutott addig a megállapításig, hogy az anyag önmagában véve nem létezik, hanem erők összetömörülése. Az anyag tehát megsűrűsödött erőhalmaz. De mi az az erő, amely az anyagban el van temetve?

Ez az erő az élet. Élet él az anyagban is, habár az emberi szem és az ember értelmének parányisága nem képes azt kimutatni. Ez az élet pedig Isten akaratának, Isten szeretetének, emberi nyelvre lefordítva: Isten gondolatainak és Isten érzéseinek tömörülése. Ez az élet, ez az erő, amely mindenben benne van, amely végső eredményben mind szellemproduktum, szabadulni kíván rabságából, a feltámadást várja, mint az írás mondja: „az egész teremtettség epedve és sóvárogva sóhajtozik a feltámadás után."

A hegyek és a tenger, a levegő, a zúgó erdő és az ember teste, és minden, de minden, végső eredményében börtöne annak az életnek, amely bele van zárva, és amely mindenfelé végtelenül változatos formákon keresztül fejlődve és kibontakozva tör a maga feltámadása után.

Az az erő tehát, amellyel az Atya elárasztotta és életben tartja a mindenséget, benne van a holt anyagban is. De ugyanez a teremtőképesség benne él minden egyes teremtett szellemgyermekében is. Minden egyes szellem, testben vagy testen kívül, gondolatoknak és érzelmeknek végtelenül változatos, definiálhatatlanul sokszerű tömegét teremti folytonosan, és ezek a gondolatok, ezek az érzelmi és akarati megnyilvánulások szintén erők, amelyek megmozgatják a mindenséget, amelyek formát öltenek az éterben annyira, hogy az a gondolat- és az az érzéstömeg, amelyet a földön élő emberek magukból kisugároznak, alkotja meg a szférákat s bennük a földi életnek mását.

Hatalmas erőmennyiség ez, amelynek hatásai vannak nem csupán a lelkekre és szellemekre, de a természeti erőkre is, amelyek az embereket körülveszik. Ezek a hatások megtelíthetik a természeti erőket tiszta formákkal, de megtelíthetik tisztátalan, ellentétes, kárhozatos formákkal is. Ezek az erők létrehozhatnak tisztító, átszellemesítő, átnemesítő hatásokat és fluidokat, de jelenthetnek beszennyező, megkötő, kárhozatba vezető hatásokat is.

A szellem, legyen testben, vagy testen kívül, teremtőképességénél fogva olyan hatásokat bocsát ki magából, amelyek fokozatával egyenszerűek, minthogy a körülötte lévő természeti erők is a saját természetük, a saját minőségük szerint való hatásokat fejthetnek ki a szellemre. Ezen a kölcsönhatáson pedig nagyon sok fordul meg. Mert nem pusztán szellemekkel vagytok körülvéve, akikre gondolataitokkal, érzéseitekkel és cselekedeteitekkel hatást gyakoroltok, de az Atyától kapott teremtőképességeteknél fogva a belőletek kisugárzó gondolatok és érzések arra a természetre is hatnak, amely benneteket körülvesz.

Gondolataitok és érzéseitek azokat az erőket, amelyek latensül feküsznek az anyagban, közelebb hozhatják megtisztulásukhoz, feltámadásukhoz (a szellemesítés által).

Megjegyzés: Az emberiség szellemi-lelki fejlődésének szintje folyamatosan emelkedik. Mi ezt alig érzékeljük rövidre szabott földi életünk miatt, de ha alkalmunk lenne összehasonlítani a mai átlagembert a különböző történelmi korok átlagemberének értelmi és érzelmi, azaz lelki fejlettségével, ez nyilvánvaló lenne. A médiák folyamatosan óbégatnak és riogatnak bennünket, hogy az emberiség mennyire pusztítja a természetet, hány állat és növényfaj pusztul ki. Ez mind manipuláció, mert az ellentét erőinek az érdeke, hogy mi állandóan rettegjünk valamitől, állandóan haragudjunk és gyűlöljünk valakit, bárkit.

Hogy mennyire pusztítjuk a természetet és bántjuk a Földanyát, azt csak ő mondhatja meg és, ha valamit úgy kibillentettünk, hogy a kritikus szintet elérte, azonnal működésbe lépnek a természet erőinek kiegyenlítő tevékenységei, melyek helyre rakják a dolgokat. Tény és való, hogy az emberiség fejlődése folyamatos változásokat idéz elő a természeti világunkban is.

A fenti tanítás rámutat, hogy természeti környezetünk olyan, mint a pillanatnyi korszellemünk tükörképe. Pontosan megmutatja az emberi átlaglélek fejlődésének állapotát, előnyeit a régebbi korok emberiségével szemben, illetve hiányosságait, hibáit, téves elveit, melyek a hatékony fejlődését akadályozzák. A kipusztult állat és növényvilág  rezgésszintje túlságosan alacsony volt a közben folyamatosan fejlődő emberiség rezgésszintjéhez képest, ezért el kellett tűnjön az ember környezetéből, viszont a számára hasznos és érzékeit gyönyörködtető növényeket és állatokat maga az emberiség gondoskodása szaporította, nemesítette és tartotta fenn. Átalakítva szinte az egész földfelszínt, alig maradtak olyan területek, ahol az ember biztonságát nagyragadozók, és veszedelmes mérges csúszómászók vagy növények veszélyeztetnék.

Ha nem lenne ez  az érdekelvűségből fakadó őrületes egyenlőtlenség az anyagi javak elosztásában, az emberiség  felemelkedése nagyon hamar végbemehetne, mert a természet világának mai állapota ezt támogatná és segítené. (Mondjuk nem kellene rettegni, hogy meditáció közben ránk tör egy vérszomjas bengáli tigris, vagy megmar egy királykobra.)

Mese a lángocskáról és a kis vízcseppről

Ez egy szép mese, képekben, szavak nélkül. (Forrás: FaceBook)

Szivárványszín kukorica-magvak...

Szivárványszín 

kukorica-magvakat kaptam 

Lélek-Fivéremtől,
minden szemben ott van
Lelkének egy-egy kicsiny,
mégis egész darabkája.

Nem tarthattam meg őket 

MAGamnak,
így vándorútra indultak,
mégis velem vannak,
szívemben-lelkemben.

Messzi, ősi földről származnak,
Földanya testéből,
Víz-angyal öntözte,
Szél-angyal edzette,
Nap-angyal érlelte őket,
hogy aztán a magok nagyobbik része
áldozatként megtöressék, állatnak,
s embernek kenyeréül.

De maradtak Élő Magok, hisz az
Életet tovább kell vinni!
Csak így lehet Jövőnk!

Menjetek csak, Magok!
Hulljatok tápláló talajba,
s őszre teremjetek bőségesen
újabb magvakat!

Áldás Reátok!

Kalemandra

Székesfehérvár, 2014.03.19, 11:00