Nem érdekel az amerikai elnök, az orosz még úgy sem. Nem érdekel, hogy elkezdődött-e már a harmadik világháború, vagy még csak ezután fog. Nem érdekel az egész bolygót behálózó manipulált híráradat. Vegyük már észre, hogy a bolondját járatják velünk.
Az Élet közben itt vibrál az orrunk előtt a maga egyszerűségében és szépségében. A levegő illatában, a madarak énekében, vagy egy gyermek rácsodálkozó tekintetében. Csak látni kellene és nem csak nézni. Ha nem vesszük észre, akkor a pillanat elillan, mint egy pillangó és lemaradunk a hétköznapi csodákról. Ahogy Francesco mondta a Zeffirelli filmben, a Napfivér,Holdnővérben: "Úgy akarok élni, ahogy a madarak az égen. Szeretném megismerni a mindennapjaik tisztaságát és szabadságát. Más számomra haszontalan. Higgyétek el, haszontalan. A szeretet nélküli élet, amely betölti mindennapjainkat, nem lehet az ember célja. Kell, hogy legyen valami más. Valami jobb. És ez az emberei szellem, a lélek. Ez az amit szeretnék megtalálni, a lelkemet. Szeretnék a mezőkön élni, a hegyoldalban. Fára mászni, úszni. Szeretném érezni az anyaföldet a lábam alatt, cipő nélkül, vagyon nélkül, a szolgáknak nevezett árnyak nélkül." Persze, lehet, hogy ez csak egy álom. De ő tudott valamit. Ez a tudás a rendelkezésünkre áll. Bármikor. Bárkinek. Na, ez már érdekel.
Somogyi Tamás
2014. 10.30.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése